Szerzői jog a mesterséges intelligencia korában: tulajdonjog az MI-generált műveknél
Ki a szerző, ha egy mesterséges intelligencia alkot? Az EU AI Act, a magyar Szjt. és a szerzői jogi védelem határai MI-generált képek, szövegek és zenék esetében – 2026-os joggyakorlat.
Dr. Nagy Ildikó
A szerzői jog a szellemi alkotások védelmének egyik legrégebbi és legkifinomultabb jogterülete. Az emberi kreativitás védelmére épülő dogmatikai rendszerben azonban a mesterséges intelligencia (MI) alkotófolyamatba való belépése olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a hagyományos jogelvek csak részben adnak választ. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (a továbbiakban: AI Act) az általános célú MI-modellekre vonatkozó rendelkezéseivel 2025. augusztus 2-ától alkalmazandó, míg a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó előírásai 2026. augusztus 2-ával lépnek teljes hatályba. Ez a szabályozási fordulat alapjaiban alakítja át a szerzői jogi várakozásokat is.
A szerzői jogi védelem feltételei és az MI alkotásai
Az emberi alkotó követelménye a magyar jogban
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (1)–(3) bekezdése szerint szerzői jogi védelem az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását megilleti, feltéve hogy az egyéni, eredeti jelleggel bír. A magyar joggyakorlat és a jogtudomány egyaránt következetesen vallja, hogy a szerzői mű fogalmi eleme az emberi szellemi tevékenység: a szerzői jogi oltalom kizárólag természetes személy alkotói tevékenységéhez kapcsolódhat.
E dogmatikai kiindulópontból egyenesen következik, hogy az a produktum, amelyet egy MI-rendszer autonóm módon — érdemi emberi beavatkozás, alkotói döntés és kreatív kontroll nélkül — hoz létre, nem áll szerzői jogi védelem alatt. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen mű „közkincsnek” (public domain) minősülne a szó hagyományos értelmében (hiszen a közkincs fogalma a lejárt védelmi idejű művekre utal), hanem azt, hogy ab ovo nem keletkezik szerzői jogi oltalom — bárki szabadon felhasználhatja, de senki nem szerez rajta kizárólagos jogot.
Az MI mint eszköz: a „hibrid alkotás” kérdése
A joggyakorlat és a jogirodalom 2026-ra már kidolgozta az MI-asszisztált alkotások árnyaltabb megítélési keretét. A döntő kérdés az, hogy az ember milyen mértékű kreatív kontrollt gyakorolt az alkotófolyamat felett:
- Puszta promptadás (pl. „készíts egy festményt naplemente felett”): Az ilyen szintű utasítás nem testesít meg elegendő egyéni, eredeti szellemi tevékenységet ahhoz, hogy az eredmény szerzői jogi védelmet élvezzen. Az MI önálló döntései határozták meg a kompozíciót, a színhasználatot és a részleteket.
- Iteratív kreatív kontroll (részletes, többlépcsős promptolás, az eredmény manuális szelektálása, módosítása, kombinálása, utómunkálata): Ha az alkotó tevékenysége olyan mértékig áthatja a végeredményt, hogy azon az egyénisége tükröződik, a mű hibrid alkotásként szerzői jogi védelmet élvezhet. Ilyen esetben a szerző az ember, az MI pedig az alkotás eszköze — hasonlóan ahhoz, ahogy a fényképezőgép a fotóművész eszköze.
Fontos: A szerzői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés tárgya. Nincs mechanikus szabály arra nézve, hány prompt vagy milyen fokú beavatkozás eredményez szerzői jogi védelmet — a bíróság az összképet értékeli.
A tanítási adatok és a szerzői jogok védelme
A szöveg- és adatbányászat (TDM) szabályai
Az MI-modellek fejlesztésének szerzői jogi vetülete nem merül ki a kimenet (output) megítélésében — legalább ilyen súlyos kérdés a bemenet (input), azaz a tanítási adatok felhasználásának jogszerűsége. Az információs társadalomról szóló irányelv és különösen a digitális egységes piaci irányelv (DSM irányelv, 2019/790/EU) 3–4. cikkei szabályozzák a szöveg- és adatbányászati (TDM) kivételeket.
A DSM irányelv 4. cikke lehetővé teszi, hogy a jogosultak kifejezetten fenntartsák (tiltakozzanak, opt-out) a műveik gépi tanításra történő felhasználása elleni jogukat. 2026-ban az AI Act átláthatósági kötelezettségei [53. cikk (1) bekezdés c) és d) pont] megerősítik ezt a védelmet:
- Az általános célú MI-modellek szolgáltatóinak részletes összefoglalót kell közzétenniük a modell tanításához felhasznált tartalmakról.
- Igazolniuk kell, hogy a felhasználás nem sértette a jogosultak tiltakozási jogát.
- A jogosultak fenntartási jogának figyelmen kívül hagyása esetén a fejlesztő szerzői jogi jogsértést követ el, és kártérítési felelősséggel tartozik.
Gyakorlati jelentőség: Képzőművészek, fotósok, írók és zeneszerzők számára kiemelten fontos, hogy műveikben vagy azok metaadataiban géppel olvasható formában jelezzék a TDM-tiltakozást (például a weboldal
robots.txtfájljában vagy az Szjt. szerinti közleményben). Ennek elmulasztása esetén a hallgatólagos hozzájárulás vélelme érvényesülhet.
Vízjelezési és megjelölési kötelezettség
Az AI Act 50. cikke átláthatósági kötelezettséget ír elő az MI-rendszerek szolgáltatói és felhasználói számára:
- A deep fake (mélyhamisítás) technológiával létrehozott képi, hang- vagy videótartalmat egyértelműen meg kell jelölni MI által generáltként.
- A szöveges tartalmak esetén, amennyiben azok a közérdeklődésre számot tartó tényekről való tájékoztatás céljából kerülnek közzétételre, szintén jelölési kötelezettség áll fenn.
- A tartalom géppel olvasható vízjelet (watermark) kell, hogy tartalmazzon, amely a későbbi azonosítást is lehetővé teszi.
Ennek elmulasztása több következményt von maga után:
- Közigazgatási bírság: Az AI Act megsértése esetén akár a globális éves forgalom 3%-áig terjedő bírság szabható ki.
- Szerzői jogi jogvesztés: Aki az MI közreműködését eltitkolva tünteti fel magát szerzőként, az a jóhiszeműség és tisztesség elvébe ütköző magatartást tanúsít. A bíróság a szerzői minőség megállapítása iránti perben rosszhiszeműségre tekintettel elutasíthatja a keresetet.
- Polgári jogi kártérítés: Az eltitkolás a Ptk. 6:519. § szerinti általános kártérítési felelősséget is megalapozhatja, ha harmadik személyek — például a mű megrendelője — az MI-eredet ismeretében nem kötöttek volna szerződést.
Az MI-generált művek kereskedelmi felhasználása: gyakorlati kérdések
Az MI-alkotások üzleti környezetben való alkalmazása számos gyakorlati kérdést felvet:
- Marketinganyagok, logók, illusztrációk: Ha egy vállalkozás MI-generált tartalmat használ, annak eredetét és a felhasználás jogalapját dokumentálnia kell. A vállalatnak mérlegelnie kell, hogy az adott tartalomra szerzői jogi védelmet kíván-e igényelni, és ha igen, az emberi kreatív hozzájárulás mértéke alátámasztja-e ezt az igényt.
- Szoftverkód: A mesterséges intelligencia által írt programkódra azonos szempontok érvényesülnek. A pusztán MI által generált kód nem élvez szerzői jogi védelmet; a fejlesztő által érdemben átdolgozott, kiegészített kód azonban igen.
- Szerződéses rendezés: Az MI-generált tartalmakra vonatkozó felhasználási szerződésekben kifejezetten rögzíteni kell az MI szerepét, az esetleges szerzői jogok kérdését és a felelősségi viszonyokat.
Összefoglaló és gyakorlati javaslatok
A mesterséges intelligencia és a szerzői jog 2026-os metszéspontját az alábbi alapelvek határozzák meg:
- Emberi alkotó nélkül nincs szerzői jogi védelem. Az MI autonóm produktuma nem áll oltalom alatt.
- A kreatív kontroll mértéke dönt. Az iteratív, egyéniséget tükröző emberi közreműködés szerzői jogi védelmet alapozhat meg.
- A tanítási adatok felhasználása nem jogmentes terület. A jogosultak tiltakozási jogát tiszteletben kell tartani, és a fejlesztőknek igazolniuk kell a jogszerű felhasználást.
- A vízjelezés és megjelölés kötelező. Elmulasztása bírságot, jogvesztést és kártérítési felelősséget vonhat maga után.
- A szerződéses rendezés nélkülözhetetlen. MI-generált tartalmak felhasználása esetén a szerződésben tételesen rögzíteni kell a jogviszonyokat.
A szerzői jogi kérdések összetettsége miatt javasolt, hogy MI-generált tartalmak alkotása, felhasználása vagy kereskedelmi hasznosítása előtt szellemi tulajdonjogi szaktanácsot kérjen. Irodánk készséggel áll rendelkezésére.