Bizalmi vagyonkezelés Magyarországon – alapok, előnyök és alkalmazási területek

Bevezetés

A bizalmi vagyonkezelés (trust) intézménye az angolszász jogrendszerekből ismert, évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, amelyet a magyar jogrendszer 2014. március 15-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatályba lépésével vezetett be. A Ptk. 6:310–6:330. §-ai szabályozzák a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt, amely a magyar jogban szerződéses alapon jön létre, és számos területen – különösen a vagyonvédelem, az öröklés tervezése és a családi vagyongazdálkodás terén – jelentős előnyöket kínál.

A bizalmi vagyonkezelés fogalma

Jogi definíció

A Ptk. 6:310. § (1) bekezdése szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban együtt: kezelt vagyon) saját nevében, de a kedvezményezett javára történő kezelésére – ideértve a kezelt vagyonba tartozó vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlását is – köteles.

A jogviszony alanyai

A bizalmi vagyonkezelési jogviszonynak három alapvető szereplője van:

1. Vagyonrendelő (settlor) – az a természetes vagy jogi személy, aki vagyonát a vagyonkezelő tulajdonába adja azzal a céllal, hogy az a kedvezményezett javára kezelje. A vagyonrendelő a szerződés megkötésével tulajdonjogát átruházza a vagyonkezelőre.

2. Vagyonkezelő (trustee) – az a személy, aki a kezelt vagyont saját nevében, de a kedvezményezett érdekében kezeli. Vagyonkezelő lehet természetes vagy jogi személy; üzletszerű vagyonkezelési tevékenységet kizárólag a Magyar Nemzeti Bank által engedélyezett és felügyelt bizalmi vagyonkezelő vállalkozás folytathat (a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény alapján).

3. Kedvezményezett (beneficiary) – az a személy, akinek a javára a vagyonkezelés történik. A kedvezményezett lehet maga a vagyonrendelő is, de lehet harmadik személy (például a vagyonrendelő gyermekei, házastársa).

A bizalmi vagyonkezelés létrehozása

Szerződéssel történő alapítás

A bizalmi vagyonkezelési jogviszony főszabály szerint szerződéssel jön létre a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között. A Ptk. 6:311. § szerint a szerződésnek tartalmaznia kell:

• a kezelt vagyon pontos meghatározását,
• a kedvezményezett személyét (vagy a kedvezményezett meghatározásának módját),
• a vagyonkezelés időtartamát (legfeljebb ötven év),
• a vagyonkezelő díjazását (amennyiben a felek díjazásban állapodnak meg).

Egyoldalú jognyilatkozattal történő alapítás

A Ptk. 6:311. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyoldalú jognyilatkozattal is létrejöjjön. Ez különösen végrendeleti rendelkezés formájában fordul elő, amikor az örökhagyó a végrendeletében rendelkezik bizalmi vagyonkezelés létrehozásáról halála esetére.

Formai követelmények

A bizalmi vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. Ingatlan esetén a vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, amihez ügyvéd által ellenjegyzett okirat vagy közjegyzői okirat szükséges. A kezelt vagyon részeként átruházott jogok és követelések tekintetében is teljesíteni kell az átruházásra vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A kezelt vagyon elkülönítése

A vagyonelkülönítés elve

A bizalmi vagyonkezelés egyik legfontosabb jellemzője a kezelt vagyon elkülönítése. A Ptk. 6:312. § értelmében a kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más vagyonoktól elkülönül. Ez azt jelenti, hogy:

• a vagyonkezelő hitelezői nem nyúlhatnak a kezelt vagyonhoz,
• a vagyonrendelő hitelezői – a fedezetelvonó ügyletek megtámadására vonatkozó szabályok kivételével – szintén nem férhetnek hozzá a kezelt vagyonhoz,
• a kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.

A vagyonvédelem gyakorlati jelentősége

A kezelt vagyon elkülönítése rendkívüli vagyonvédelmi eszközt jelent. A vagyonrendelő a vagyonát úgy helyezheti biztonságba, hogy az a jövőbeli üzleti kockázatoktól, esetleges válástól vagy egyéb jogi igényektől védettté válik. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés a hitelezők jogellenes kijátszására szolgálna – a Ptk. 6:120. § szerinti fedezetelvonó szerződés szabályai alkalmazandók, amennyiben a vagyonrendelő már fennálló kötelezettségei elől vonja el vagyonát.

A vagyonkezelő jogai és kötelezettségei

A gondos kezelés kötelezettsége

A Ptk. 6:315. § szerint a vagyonkezelő a kezelt vagyont a kedvezményezett érdekeinek elsődlegessége mellett, az ilyen tevékenységet folytató személytől elvárható gondossággal köteles kezelni. A vagyonkezelő köteles:

• a kezelt vagyont nyilvántartani és arról a vagyonrendelőnek és a kedvezményezettnek elszámolást adni,
• a kezelt vagyont saját vagyonától elkülönítetten kezelni,
• a kedvezményezett érdekeit szem előtt tartva befektetni és hasznosítani a kezelt vagyont.

A vagyonkezelő felelőssége

A vagyonkezelő a kezelt vagyon kezelése során okozott károkért a Ptk. általános kártérítési szabályai szerint felel. A Ptk. 6:317. § alapján a vagyonkezelő a kedvezményezettnek okozott kárért akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett is bekövetkezett volna.

A vagyonkezelő díjazása

A vagyonkezelő díjazása a felek megállapodásán alapul. Üzletszerű vagyonkezelés esetén a díjazás piaci feltételek szerint alakul, és általában a kezelt vagyon értékének meghatározott százalékában kerül megállapításra. A nem üzletszerű vagyonkezelés – például családi vagyonkezelés – esetén a vagyonkezelés ingyenes is lehet.

A bizalmi vagyonkezelés alkalmazási területei

Öröklés tervezése

A bizalmi vagyonkezelés az öröklés-tervezés kiváló eszköze. Az örökhagyó a vagyonát még életében bizalmi vagyonkezelésbe helyezheti, és részletesen meghatározhatja, hogy halála után a kedvezményezettek milyen feltételekkel és ütemezésben juthatnak hozzá a vagyonhoz. Ezzel elkerülhető a hagyatéki eljárás bonyolultsága és időigénye, valamint biztosítható, hogy a vagyon a kívánt célra fordítódjon.

Különösen hasznos ez az eszköz, ha:

• az örökhagyó kiskorú gyermekei javára kíván rendelkezni,
• az örökhagyó fogyatékos hozzátartozója számára szeretne tartós anyagi biztonságot teremteni,
• az örökhagyó generációkon átívelő vagyonmegőrzést tervez.

Családi vagyon védelme

A családi vállalkozások és vagyonok védelmében a bizalmi vagyonkezelés lehetővé teszi, hogy a családi vagyon egy kézben, egységesen kezelve maradjon, elkerülve a hagyatéki eljárások során bekövetkező feldarabolódást. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonrendelő meghatározhatja a vagyon használatának és hasznosításának módját, biztosítva a családi vállalkozás folytonosságát.

Vállalkozói vagyonvédelem

Az egyéni vállalkozók és társasági tagok számára a bizalmi vagyonkezelés lehetőséget ad arra, hogy a magánvagyonukat elhatárolják a vállalkozási tevékenységgel járó kockázatoktól. A kezelt vagyonba helyezett ingatlanok, értékpapírok és egyéb vagyontárgyak védelmet élveznek a vállalkozás esetleges csődje vagy felszámolása esetén – feltéve, hogy a vagyonrendelés nem minősül fedezetelvonó ügyletnek.

Jótékonysági célú vagyonkezelés

A bizalmi vagyonkezelés jótékonysági vagy közérdekű célokra is felhasználható, bár erre a magyar jogban az alapítványi forma is rendelkezésre áll. A bizalmi vagyonkezelés előnye az alapítványhoz képest a nagyobb rugalmasság és az alacsonyabb adminisztratív terhek.

A bizalmi vagyonkezelés és az adózás

Személyi jövedelemadó

A kezelt vagyon hozamának adózása a kedvezményezett juttatásait érinti. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a kedvezményezett részére teljesített kifizetések adóköteles jövedelemnek minősülhetnek, amelyek után személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség áll fenn.

Illetékek

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) alapján a vagyonrendelés során történő vagyonátruházás illetékköteles lehet, amennyiben ingatlan vagy egyéb illetékköteles vagyontárgy kerül a kezelt vagyonba. Az illeték mértéke és kedvezmények alkalmazhatósága az átruházás jogcíme és a felek közötti viszony függvénye.

Társasági adó

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet folytató vállalkozások a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) hatálya alá tartoznak. A kezelt vagyon hozama a vagyonkezelő társasági adóalapját növelheti, amennyiben a vagyonkezelő az eredményt nem osztja ki a kedvezményezettnek.

A bizalmi vagyonkezelés megszűnése

A Ptk. 6:326–6:330. §-ai szabályozzák a bizalmi vagyonkezelés megszűnésének eseteit:

• a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam lejárta,
• a vagyonrendelő és a kedvezményezett közös megegyezéssel megszüntetik a jogviszonyt,
• a kedvezményezett nem létezik (megszűnt, meghalt), és a szerződés nem jelöl meg új kedvezményezettet,
• a kezelt vagyon teljes egészében kimerül,
• az ötvenéves maximális időtartam lejárta.

A vagyonkezelés megszűnésekor a kezelt vagyon a kedvezményezettet illeti meg, amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik.

A bizalmi vagyonkezelés és az angolszász trust összehasonlítása

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar bizalmi vagyonkezelés – bár az angolszász trust mintájára készült – számos lényeges eltérést mutat:

• a magyar rendszerben a bizalmi vagyonkezelés szerződéses alapon jön létre, míg az angolszász trustot egyoldalú aktussal is létre lehet hozni,
• a magyar jogban a vagyonkezelő tulajdonjogot szerez, míg az angolszász rendszerben a „legal title” és az „equitable title” kettőssége érvényesül,
• a magyar rendszerben a bizalmi vagyonkezelés időben korlátozott (max. 50 év), az angolszász trustok gyakran határozatlan időtartamúak.

Gyakorlati tanácsok

A bizalmi vagyonkezelés alapítása előtt érdemes az alábbi szempontokat mérlegelni:

• Határozza meg a célt – tisztázza, hogy milyen célra kívánja a vagyont bizalmi kezelésbe helyezni (vagyonvédelem, öröklés tervezése, családi vagyon megőrzése).
• Válasszon megbízható vagyonkezelőt – a vagyonkezelő személye kulcsfontosságú; üzletszerű tevékenység esetén kizárólag MNB-engedéllyel rendelkező vagyonkezelőt vehet igénybe.
• Részletes szerződést kössön – a vagyonkezelési szerződésben részletesen rögzítse a kedvezményezetti jogokat, a vagyon kezelésének szabályait és a vagyonkezelő díjazását.
• Vegye igénybe jogi tanácsadást – az adójogi és polgári jogi vonatkozások összetettsége miatt feltétlenül ajánlott szakértő ügyvéd bevonása.

Összefoglalás

A bizalmi vagyonkezelés a magyar jogrendszer viszonylag új, de egyre nagyobb jelentőségre szert tevő jogintézménye, amely hatékony eszközt kínál a vagyonvédelem, az öröklés tervezése és a családi vagyon megőrzése terén. A Ptk. 6:310–6:330. §-ai átfogó keretszabályozást biztosítanak, amelyet a 2014. évi XV. törvény egészít ki az üzletszerű vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó részletszabályokkal. A jogintézmény helyes alkalmazása gondos tervezést és szakértő jogi tanácsadást igényel, de megfelelő körülmények között jelentős előnyöket nyújthat a vagyonrendelő és kedvezményezettjei számára.

A jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, egyedi jogi tanácsadásnak nem minősül. Konkrét ügyben kérjük, forduljon irodánkhoz személyes konzultáció céljából.