Az elállási gomb és a webshopok új kötelezettségei

Bevezetés

Az elektronikus kereskedelem rohamos térnyerésével a fogyasztóvédelmi szabályozás is folyamatosan fejlődik. A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a távollévők között és az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelvét átültető hazai jogszabály, amely alapvető jelentőségű a webshopok működése szempontjából. A 2026-os módosítások különösen az ún. elállási gomb (withdrawal button) bevezetésére és a digitális piacterek fokozott felelősségére helyezik a hangsúlyt.

Az elállási jog fogalma és célja

Jogszabályi háttér

A fogyasztót megillető elállási jog a 45/2014. Korm. rendelet 20. §-ában került szabályozásra. Ennek értelmében a fogyasztó a szerződés megkötésétől, áru adásvétele esetén az áru átvételétől számított tizennégy napon belül jogosult indokolás nélkül elállni a szerződéstől. Ez a szabály azon a felismerésen alapul, hogy a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztó a terméket a vásárlás előtt nem tudja közvetlenül megvizsgálni, így különleges védelemre szorul.

Az elállási jog célja tehát, hogy a fogyasztó számára biztosítsa azt a lehetőséget, amelyet a hagyományos bolti vásárlás esetén természetes módon élvez: a termék megvizsgálását és a vásárlási döntés felülvizsgálatát.

Az elállási határidő számítása

Az elállási határidő számításánál figyelembe kell venni a 45/2014. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésében foglalt részletszabályokat:

• Termék adásvétele esetén: a fogyasztó vagy az általa megjelölt harmadik személy (aki nem a fuvarozó) általi átvétel napjától számított 14 nap
• Több termék megrendelése esetén: az utoljára átvett termék átvételének napjától számított 14 nap
• Rendszeres termékszállítás esetén: az első átvétel napjától számított 14 nap
• Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén: a szerződés megkötésének napjától számított 14 nap

Az elállási gomb – új szabályozási megoldás

A szabályozás háttere

Az Európai Unió a 2019/2161 irányelv (ún. Omnibus irányelv) elfogadásával megerősítette a fogyasztók online jogérvényesítési lehetőségeit. A magyar jogalkotó ezt az irányelvet a 45/2014. Korm. rendelet módosításával ültette át, amely egyebek mellett az elállási gomb bevezetését írja elő.

Az elállási gomb fogalma és technikai követelményei

Az elállási gomb egy olyan, a webshop felületén jól látható helyen elhelyezett interaktív felületi elem (gomb), amelynek segítségével a fogyasztó egyetlen kattintással kezdeményezheti az elállási eljárást. Az elállási gomb alkalmazásának technikai követelményei a következők:

1. Egyértelmű megjelölés: A gombnak egyértelműen tartalmaznia kell az „Elállás a szerződéstől” vagy ezzel egyenértékű feliratot. Nem elegendő egy általános „Visszaküldés” vagy „Mégsem” felirat.

2. Könnyű hozzáférhetőség: A gombnak a fogyasztó fiókjából vagy a megrendelés részleteit tartalmazó oldalról közvetlenül elérhetőnek kell lennie, legfeljebb két kattintással.

3. Elektronikus visszaigazolás: Az elállási nyilatkozat gombbal történő megtétele esetén a webshop köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül elektronikus úton visszaigazolni az elállási nyilatkozat kézhezvételét.

4. Tartós adathordozón történő rögzítés: Az elállási nyilatkozatot a webshop köteles tartós adathordozón rögzíteni, és a fogyasztó számára hozzáférhetővé tenni.

A vállalkozás kötelezettségei az elállási gomb kapcsán

A 45/2014. Korm. rendelet módosított 22. §-a alapján a vállalkozás köteles:

• az elállási gombot a szerződéskötés napjától számított legkésőbb a 14 napos elállási határidő lejártáig elérhetővé tenni
• a gomb segítségével tett elállási nyilatkozatot a fogyasztó által választott nyelvén is elfogadni
• az elállás alapján visszajáró összeg visszatérítését az elállási nyilatkozat kézhezvételétől számított tizennégy napon belül teljesíteni

A digitális piacterek fokozott felelőssége

A digitális piactér fogalma

A 2022. évi XLVII. törvény (a digitális piacokról szóló törvény) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (Digital Services Act, DSA) alapján a digitális piactér olyan online platform, amely lehetővé teszi a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéskötést anélkül, hogy maga a platform a szerződés félévé válna.

Tájékoztatási kötelezettségek

A digitális piactérüzemeltető a 45/2014. Korm. rendelet módosított 11/A. §-a alapján köteles a fogyasztót a szerződéskötést megelőzően egyértelműen tájékoztatni az alábbiakról:

• Ki a szerződéses partner: vállalkozás vagy magánszemély. Ez azért lényeges, mert ha a szerződéses partner magánszemély, a fogyasztóvédelmi szabályok (így az elállási jog) nem alkalmazandók.
• Az elállási jog fennállása vagy kizárása: Ha a szerződéses partner vállalkozás, a piactérnek tájékoztatnia kell a fogyasztót az elállási jogáról és annak gyakorlásának módjáról.
• A szavatossági és jótállási jogok alakulása: A piactérnek tájékoztatnia kell arról, hogy a szavatossági és jótállási igényeket kivel szemben és hogyan lehet érvényesíteni.

A keresési rangsorolás átláthatósága

A 2019/2161 irányelv átültetése nyomán a digitális piacterek kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat azokról a főbb paraméterekről, amelyek alapján a keresési eredmények rangsorolása történik. Különösen fontos, hogy ha egy keresési találat fizetett hirdetés vagy kiemelt megjelenés eredménye, azt egyértelműen jelezni kell a fogyasztó felé.

Az elállási jog korlátai és kivételei

A 45/2014. Korm. rendelet 29. §-ában foglalt kivételek

Az elállási jog nem korlátlan. A jogszabály taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a fogyasztó nem gyakorolhatja elállási jogát. A legfontosabb kivételek:

1. Egyedi gyártás: A fogyasztó kifejezett kérésére vagy a fogyasztó személyes igényeihez igazított termék esetén
2. Romlandó termékek: Olyan zárt csomagolású termék, amelyet egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontás után nem lehet visszaküldeni
3. Digitális tartalom: A nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális tartalom, ha a teljesítés a fogyasztó előzetes kifejezett hozzájárulásával megkezdődött, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy ezzel elveszíti elállási jogát
4. Szolgáltatás teljes teljesítése: Ha a szolgáltatás nyújtása a fogyasztó kifejezett, előzetes hozzájárulásával megkezdődött, és a vállalkozás a szolgáltatást maradéktalanul teljesítette
5. Összekeveredett termékek: Olyan termékek, amelyek jellegüknél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul összeolvadnak más termékkel

A fogyasztó kötelezettségei elállás esetén

Az elállási jog gyakorlása nem jelenti azt, hogy a fogyasztóra semmilyen kötelezettség nem hárul. A 45/2014. Korm. rendelet 24. §-a értelmében a fogyasztó köteles:

• a terméket az elállási nyilatkozat közlésétől számított tizennégy napon belül visszaküldeni vagy a vállalkozásnak átadni
• viselni a termék visszaküldésének közvetlen költségét, kivéve ha a vállalkozás vállalta e költség viselését, vagy ha elmulasztotta a fogyasztót e kötelezettségéről tájékoztatni

A fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó mértékű használatból eredő értékcsökkenésért felel, kivéve ha a vállalkozás az elállási jogról szóló tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

Az online vásárlás során alkalmazandó tájékoztatási kötelezettségek

A rendelés véglegesítése előtti tájékoztatás

A 45/2014. Korm. rendelet 15. §-a értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztót a megrendelés véglegesítése előtt egyértelműen és jól láthatóan tájékoztatni az alábbiakról:

• a termék lényeges tulajdonságairól
• a vállalkozás nevéről és székhelyéről
• a termék teljes áráról, beleértve az adókat és egyéb költségeket
• a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeiről
• az elállási jog gyakorlásának feltételeiről

A „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” gomb

A 45/2014. Korm. rendelet 16. §-a előírja, hogy a megrendelés véglegesítéséhez használt gombnak egyértelműen jeleznie kell, hogy a megrendelés fizetési kötelezettséggel jár. Amennyiben a vállalkozás e kötelezettségét nem teljesíti, a fogyasztót a szerződés nem kötelezi.

Szankciók és jogkövetkezmények

Fogyasztóvédelmi bírság

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) alapján a fogyasztóvédelmi hatóság fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki azzal a vállalkozással szemben, amely megsérti az e-kereskedelmi tájékoztatási kötelezettségeit vagy az elállási jog gyakorlását akadályozza. A bírság összege a jogsértés súlyától függően akár több millió forintra is rúghat.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

A 2008. évi XLVII. törvény (a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet, ha a vállalkozás megtévesztő módon tájékoztatja a fogyasztót az elállási jogáról, vagy olyan akadályokat állít az elállás útjába, amelyek a fogyasztót jogai gyakorlásától visszatartják.

Összegzés és gyakorlati javaslatok

Az elállási gomb bevezetése és a digitális piacterek fokozott felelőssége jelentős előrelépést jelent a fogyasztók online jogérvényesítési lehetőségeinek terén. A webshopok üzemeltetőinek javasolt:

1. Felülvizsgálni az ÁSZF-et és az elállási tájékoztatót a hatályos jogszabályi változások tükrében
2. Implementálni az elállási gombot a webshop felületén, a technikai követelményeknek megfelelően
3. Felkészülni a digitális piacterekre vonatkozó új tájékoztatási kötelezettségekre
4. Biztosítani, hogy a vásárlási folyamat minden lépésében megfelelő tájékoztatás álljon a fogyasztó rendelkezésére

A fogyasztóknak pedig javasolt megismerni jogaikat, és tudatosan élni az elállási jog által biztosított lehetőségekkel, különösen az online vásárlások esetében.

A jelen cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyekben javasoljuk szakképzett ügyvéd felkeresését.