Új jótállási szabályok 2026-ban

Bevezetés

A jótállási jog a fogyasztóvédelem egyik legfontosabb pillére, amely közvetlenül érinti a mindennapi vásárlási döntéseinket. 2026-ban a magyar jogalkotó jelentős módosításokat vezetett be a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet keretein belül, amelyek lényegesen megerősítik a fogyasztók jogait és kiterjesztik a kötelező jótállás hatályát. Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse az új szabályozás legfontosabb elemeit, és gyakorlati útmutatást nyújtson a fogyasztók és vállalkozások számára egyaránt.

A jótállás fogalma és jogalapja

A jótállás (garancia) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:171. §-ában meghatározott jogintézmény. A jótállás lényege, hogy a kötelezett (jellemzően a gyártó vagy a kereskedő) a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért fennálló felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ez a szabály a fogyasztó számára rendkívül kedvező, mivel megfordítja a bizonyítási terhet: nem a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már hibásan került hozzá, hanem a vállalkozásnak kell igazolnia, hogy a hiba a vásárlás után, a fogyasztó hibájából keletkezett.

A kötelező jótállás (ún. jogszabályi jótállás) alapját a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet képezi, amely meghatározza, hogy mely termékek esetében és milyen időtartamra köteles a forgalmazó jótállást vállalni. E rendelet mellett a 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a digitális tartalmak és digitális szolgáltatások tekintetében tartalmaz speciális rendelkezéseket.

A 2026-os módosítások áttekintése

Kiterjesztett jótállási idők

A 2026. január 1-jétől hatályos módosítások értelmében a kötelező jótállási idők az alábbiak szerint alakulnak:

• 10 000 Ft – 100 000 Ft közötti vételár esetén: egy év (változatlan)
• 100 001 Ft – 250 000 Ft közötti vételár esetén: két év (korábban egy év volt)
• 250 001 Ft feletti vételár esetén: három év (korábban két év volt)

Ez a módosítás összhangban van az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelvével (a továbbiakban: Áruk adásvételéről szóló irányelv), amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy a minimális kétéves szavatossági időn felül további jótállási kötelezettségeket írjanak elő.

Digitális tartalmakra vonatkozó jótállás

A 2026-os szabályozás egyik legjelentősebb újítása, hogy a kötelező jótállás hatálya immár kifejezetten kiterjed a digitális tartalmakra és digitális szolgáltatásokra is. A 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása alapján a digitális tartalom szolgáltatóját az alábbi kötelezettségek terhelik:

1. Megfelelőségi garancia: A digitális tartalomnak vagy szolgáltatásnak meg kell felelnie a szerződésben foglalt leírásnak, a fogyasztó által ésszerűen elvárható minőségnek, valamint az adott típusú digitális tartalomra vonatkozó objektív követelményeknek.

2. Frissítési kötelezettség: A szolgáltató köteles a digitális tartalmat a szerződés teljes időtartama alatt, de legalább a jótállási idő végéig frissítésekkel ellátni, ideértve a biztonsági frissítéseket is.

3. Kompatibilitás biztosítása: A digitális tartalomnak kompatibilisnek kell lennie a fogyasztó által használt szokásos hardver- és szoftverkörnyezettel, kivéve ha a szolgáltató a szerződéskötés előtt egyértelműen tájékoztatta a fogyasztót az eltérő követelményekről.

Az előzetes bizonyítási vélelem kiterjesztése

A Ptk. 6:163. § (2) bekezdésében foglalt szabály értelmében, ha a fogyasztó a teljesítéstől számított meghatározott időn belül jelenti be a hibát, akkor vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A 2026-os módosítás ezt az időtartamot az alábbiak szerint módosítja:

• Ingó dolgok (fizikai termékek) esetén: az átadástól számított két év (korábban egy év)
• Digitális tartalmak esetén: a szolgáltatás megkezdésétől számított egy év

Ez a változás a (EU) 2019/771 irányelv 11. cikkének megfelelően került átültetésre, és jelentősen könnyíti a fogyasztó bizonyítási helyzetét.

A jótállási igény érvényesítésének gyakorlati kérdései

A jótállási jegy szerepe

A 151/2003. Korm. rendelet 3. §-a értelmében a vállalkozás köteles a fogyasztó részére jótállási jegyet kiállítani. A jótállási jegy tartalmazza többek között:

• a vállalkozás nevét, címét, adószámát
• a termék megnevezését, típusát, gyártási számát
• a vásárlás (üzembe helyezés) időpontját
• a fogyasztó jogait és azok érvényesítésének módját

Fontos hangsúlyozni, hogy a jótállási jegy kiállításának elmulasztása nem érinti a jótállási igény érvényesíthetőségét. A fogyasztó a jótállási igényét a vásárlást igazoló egyéb dokumentummal (pl. számla, pénztárblokk, bankkártya-kivonat) is érvényesítheti.

Javítás vagy csere – a fogyasztó választási joga

A Ptk. 6:159. § szerint a fogyasztó – választása szerint – az alábbi jótállási igényeket érvényesítheti:

1. Kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – Loss más szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne.
2. Amennyiben a kijavítás vagy kicserélés nem lehetséges, vagy azt a vállalkozás nem vállalja, a fogyasztó az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, vagy elállhat a szerződéstől.

A 2026-os módosítás egyértelművé teszi, hogy a fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy a terméket először javításra adja, ha egyébként a csere feltételei fennállnak. Ez a rendelkezés a korábbi jogalkalmazási gyakorlatban felmerült vitákat hivatott rendezni.

A javítás időtartamára vonatkozó szabályok

A 151/2003. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében a vállalkozás köteles a terméket a kijavítás iránti igény bejelentésétől számított tizenöt napon belül kijavítani. Ha a javítás ennél hosszabb időt vesz igénybe, a vállalkozás köteles a fogyasztót erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni, megjelölve a javítás várható időtartamát.

A 2026-os módosítás bevezeti a harmincnapos abszolút határidőt: ha a javítás 30 napon belül nem fejeződik be, a fogyasztó – kivéve ha ehhez kifejezetten hozzájárul – automatikusan jogosulttá válik a termék cseréjére vagy az elállásra.

A digitális tartalom hibás teljesítése – speciális szabályok

A megfelelőség fogalma

A 373/2021. Korm. rendelet alapján a digitális tartalom vagy szolgáltatás akkor minősül megfelelőnek, ha:

• megfelel a szerződésben foglalt leírásnak, mennyiségnek és minőségnek
• alkalmas a fogyasztó által meghatározott célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb a szerződéskötéskor a vállalkozás tudomására hozott
• rendelkezik a vállalkozás által nyújtott mintapéldánynak vagy előzetes megtekintésnek megfelelő tulajdonságokkal
• megfelel az azonos típusú digitális tartalmak esetében szokásos minőségi és teljesítménybeli követelményeknek

Frissítési kötelezettség és annak elmulasztása

Különösen jelentős az a szabály, amely szerint a digitális tartalom szolgáltatója köteles az összes szükséges frissítést – ideértve a biztonsági frissítéseket – a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha a szolgáltató ezt elmulasztja, és a fogyasztó a frissítést ésszerű időn belül nem telepíti, a szolgáltató csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés elmulasztásának következményeiről tájékoztatta.

A fogyasztó jogorvoslati lehetőségei

Békéltető testületi eljárás

Amennyiben a fogyasztó és a vállalkozás között nem jön létre egyezség, a fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 18. §-a alapján a területileg illetékes békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testületi eljárás gyors, költséghatékony és a fogyasztó számára ingyenes.

Fogyasztóvédelmi hatósági eljárás

A fogyasztó a fogyasztóvédelmi hatóságnál is panaszt tehet, különösen ha a vállalkozás a jótállási kötelezettségeit rendszeresen megsérti. A hatóság a Fgytv. és a vonatkozó kormányrendeletek alapján bírságot szabhat ki és kötelezettséget állapíthat meg.

Polgári peres eljárás

Végső soron a fogyasztó polgári bíróság előtt is érvényesítheti igényeit. A Pp. (2016. évi CXXX. törvény) alapján a fogyasztói szerződésből eredő jogviták esetén a fogyasztó a lakóhelye szerinti bírósághoz is fordulhat.

Összegzés

A 2026-os jótállási szabályok jelentős előrelépést jelentenek a fogyasztóvédelem területén. A kiterjesztett jótállási idők, a digitális tartalmakra vonatkozó új rendelkezések és a megerősített fogyasztói jogok együttesen biztosítják, hogy a magyar fogyasztók az európai élvonalba tartozó védelemben részesüljenek. A vállalkozásoknak ugyanakkor fel kell készülniük az új szabályok alkalmazására, és belső folyamataikat ennek megfelelően kell átalakítaniuk.

A jótállási igények érvényesítése során javasoljuk, hogy a fogyasztók minden esetben őrizzék meg a vásárlást igazoló dokumentumokat, és a hibát a lehető leghamarabb jelentsék be a vállalkozásnak. Amennyiben a vállalkozás nem teljesíti jótállási kötelezettségét, a fogyasztó számára számos hatékony jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre.

A jelen cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyekben javasoljuk szakképzett ügyvéd felkeresését.