A felejtéshez való jog a GDPR alapján 2026-ban

Bevezetés

A digitális korban az internet „nem felejt” – a rólunk egyszer közzétett információk évtizedekkel később is elérhetők maradhatnak, befolyásolva szakmai megítélésünket, személyes kapcsolatainkat és társadalmi beilleszkedésünket. A felejtéshez való jog (right to be forgotten, droit à l’oubli) az érintett személyek azon jogát fejezi ki, hogy kérjék személyes adataik törlését, illetve a rájuk vonatkozó információk hozzáférhetetlenné tételét a keresőmotorok találati listájából. E jogintézmény az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 17. cikke alapján nyert pozitív jogi formát, és az elmúlt években mind az európai, mind a magyar joggyakorlatban jelentős fejlődésen ment keresztül.

A felejtéshez való jog jogfejlődése

A Google Spain ügy: a kezdetek

A felejtéshez való jog európai jogfejlődésében mérföldkőnek számít az Európai Unió Bíróságának (EUB) C-131/12. számú ítélete (Google Spain SL és Google Inc. kontra Agencia Española de Protección de Datos és Mario Costeja González, 2014. május 13.). Ebben az ügyben az EUB kimondta, hogy:

1. A keresőmotor-szolgáltató adatkezelőnek minősül a keresési eredmények indexelése és megjelenítése tekintetében
2. Az érintett közvetlenül a keresőmotor-szolgáltatóhoz fordulhat a rá vonatkozó keresési eredmények eltávolítása iránt
3. Az érintett jogai főszabály szerint elsőbbséget élveznek a keresőmotor-szolgáltató gazdasági érdekeivel és az internetfelhasználók információszerzéhez fűződő érdekeivel szemben

Ez az ítélet teremtette meg annak jogalapját, hogy az érintettek az ún. delisting (listázás megszüntetése) iránti kérelmet nyújtsanak be a keresőmotorokhoz.

A GDPR 17. cikke: a törléshez való jog kodifikálása

A GDPR 17. cikke a törléshez való jogot (felejtéshez való jogot) az alábbi esetekre alapozza:

1. A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték
2. Az érintett visszavonja hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja
3. Az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen a 21. cikk (1) bekezdése alapján, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre
4. A személyes adatokat jogellenesen kezelték
5. A személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog által előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell
6. A személyes adatokat a 16. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan gyűjtötték (gyermekek adatainak védelme)

A felejtéshez való jog korlátai

A GDPR 17. cikk (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyekben a törlés nem kérhető:

• A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága jogának gyakorlása céljából szükséges adatkezelés
• Az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti jogi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges adatkezelés
• A népegészségügy területén érvényesülő közérdekből szükséges adatkezelés
• Közérdekű archiválás, tudományos vagy történelmi kutatási, statisztikai célú adatkezelés
• Jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges adatkezelés

A Google delisting gyakorlata

A törlési kérelem benyújtása

A Google – mint a legszélesebb körben használt keresőmotor – kialakított egy eljárásrendet a törlési kérelmek kezelésére. A kérelem benyújtása a Google erre szolgáló online űrlapján keresztül történik. A kérelemnek tartalmaznia kell:

• Az érintett személy azonosító adatait
• Az eltávolítani kért keresési eredmények pontos URL-jeit
• A keresőkifejezést (query), amelyre a kifogásolt találat megjelenik
• Az eltávolítás indokolását (melyik GDPR-jogalapra hivatkozik az érintett)

A Google mérlegelési szempontjai

A Google a kérelem elbírálásakor az alábbi szempontokat mérlegeli:

1. Az érintett szerepe a közéletben: Közszereplők esetén a felejtéshez való jog korlátozottabb, mint magánszemélyek esetében
2. Az információ jellege: Bűncselekményre, politikai véleményre, egészségi állapotra vonatkozó adatok eltérő megítélés alá esnek
3. Az információ aktualitása: Régebbi, már nem releváns információk törlése könnyebben megalapozható
4. A közzététel kontextusa: Volt-e az érintett hozzájárulása az eredeti közzétételhez
5. Az információ forrása: Hivatalos forrásból (pl. bírósági ítélet) vagy informális forrásból származik-e

Az EUB C-507/17. számú ítélete: a territorialitás kérdése

Az EUB C-507/17. számú ítéletében (Google LLC kontra Commission nationale de l’informatique et des libertés, 2019. szeptember 24.) a Bíróság kimondta, hogy a keresőmotor-szolgáltató a delisting iránti kötelezettségét nem köteles globálisan, hanem csak az EU tagállamaiban elérhető verzióira alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a törölt találatok a google.com nem EU-s verzióiban továbbra is megjelenhetnek, bár a Google földrajzi szűrést alkalmaz az EU-s IP-címekre.

Média kontra magánélet: a jogok ütközése

A véleménynyilvánítás szabadsága mint korlát

A felejtéshez való jog gyakorlása során különösen érzékeny kérdés a sajtószabadság és a magánélethez való jog ütközése. A GDPR 17. cikk (3) bekezdés a) pontja kifejezetten mentesíti a törlési kötelezettség alól a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága jogának gyakorlása céljából szükséges adatkezelést.

Az Alaptörvény IX. cikke biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, míg a VI. cikk a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot rögzíti. E két alapjog ütközése esetén mérlegelésre van szükség, amelynek kimenete az eset összes körülményétől függ.

A Kúria gyakorlata

A Kúria több ítéletében is foglalkozott a személyiségi jogok és a sajtószabadság ütközésével. A bírói gyakorlat szerint a mérlegelés főbb szempontjai:

• Az érintett közszereplő-e: Közszereplők személyiségi jogvédelme szűkebb körű a köztevékenységükkel összefüggő közlések tekintetében (Ptk. 2:44. §)
• A közzétett információ közérdekű-e: Közügyek szabad vitatásához fűződő érdek széleskörű védelmet élvez
• A közzététel szükséges és arányos-e: A közlés terjedelme és módja arányban áll-e a közérdekű tájékoztatás céljával
• Az időmúlás hatása: Kellően régi információk esetén az érintett magánélethez fűződő érdeke erősödik

A bűnügyi tudósítások problémája

Különösen összetett jogi kérdéseket vet fel a bűnügyi tudósítások keresőmotorból való eltávolítása. Az ítélkezési gyakorlat szerint:

• Jogerős felmentő ítélet esetén az érintett igénye a törlésre jellemzően megalapozott
• Letöltött szabadságvesztés után, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (rehabilitáció) bekövetkeztével az érintett igénye megerősödik
• Folyamatban lévő büntetőeljárások esetén a közvélemény tájékozódáshoz fűződő érdeke jellemzően elsőbbséget élvez

A NAIH gyakorlata

A NAIH mint felügyeleti hatóság

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a GDPR 51. cikke szerinti felügyeleti hatóság, amely a felejtéshez való jog érvényesítése kapcsán is eljárhat. Az érintett a GDPR 77. cikke alapján panaszt tehet a NAIH-nál, ha úgy véli, hogy a személyes adatainak kezelése sérti a GDPR rendelkezéseit.

A NAIH határozati gyakorlata

A NAIH az elmúlt években számos határozatban foglalkozott a felejtéshez való joggal kapcsolatos kérdésekkel. A hatósági gyakorlatból kiemelendő fontosabb elvek:

1. Az adatkezelés jogalapjának vizsgálata: A NAIH a törlési kérelmek elbírálásakor elsőként azt vizsgálja, hogy az adatkezelés jogalapja fennáll-e. Ha a jogalap megszűnt (pl. a hozzájárulás visszavonása), a törlés kötelező.

2. Az érdekek mérlegelése: Amennyiben az adatkezelés jogos érdeken alapul (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont), a NAIH mérlegeli az adatkezelő jogos érdekét és az érintett magánélethez fűződő érdekét.

3. A keresőmotorok felelőssége: A NAIH – az EUB Google Spain ítéletével összhangban – elismeri, hogy a keresőmotorok önálló adatkezelőnek minősülnek, és a delisting kérelmeket érdemben kötelesek elbírálni.

4. A hozzáférés korlátozása mint alternatíva: Bizonyos esetekben a NAIH nem a teljes törlést, hanem a keresőmotorból való eltávolítást (delisting) rendeli el, mivel maga az eredeti tartalom jogszerűen kezelhető (pl. sajtóorgánum archívuma).

Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben a NAIH nem ad helyt az érintett panaszának, vagy a keresőmotor-szolgáltató a delisting kérelmet elutasítja, az érintett az alábbi jogorvoslati lehetőségekkel élhet:

• Bírósági felülvizsgálat a NAIH határozatával szemben a Fővárosi Törvényszék előtt (GDPR 78. cikk)
• Közvetlen bírósági igényérvényesítés az adatkezelővel szemben (GDPR 79. cikk): Az érintett a lakóhelye vagy az adatkezelő tevékenységi helye szerinti tagállam bírósága előtt indíthat eljárást
• Kártérítési igény (GDPR 82. cikk): Minden olyan személy, aki a GDPR megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért kártérítésre jogosult

Gyakorlati tanácsok a felejtéshez való jog érvényesítéséhez

A törlési kérelem előkészítése

A sikeres törlési kérelem érdekében az alábbi lépések javasoltak:

1. Dokumentálja a kifogásolt tartalmakat: Készítsen képernyőfotókat a keresési eredményekről és a hivatkozott oldalakról
2. Azonosítsa a jogalapot: Határozza meg, hogy a GDPR 17. cikk melyik pontjára hivatkozik
3. Készüljön fel az érdekmérlegelésre: Fogalmazza meg, hogy miért érvényesül a magánélethez fűződő érdeke a közvélemény tájékozódáshoz fűződő érdekével szemben
4. Jelölje meg pontosan az eltávolítani kért URL-eket: Általános, az egész weboldalra vonatkozó kérelem jellemzően nem teljesíthető

Tipikus esetek, amelyekben a törlési kérelem sikeres lehet

• Régi, már nem releváns adósságlistákon való szereplés
• Jogerős felmentő ítélettel zárult büntetőügyek sajtóanyagai
• Magánjellegű információk (pl. egészségi állapot) akaratlan nyilvánosságra kerülése
• Fiatalkorú érintett adatai
• Hamis vagy pontatlan információk keresőmotorban történő megjelenése

Összegzés

A felejtéshez való jog a GDPR egyik legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő jogintézménye, amely a digitális korban az emberi méltóság és a magánélet védelméhez fűződő alapvető jogot hivatott biztosítani. A magyar joggyakorlatban – a NAIH határozatai és a bírósági ítéletek nyomán – egyre világosabb kontúrokat nyernek a törlési jog érvényesítésének feltételei és korlátai. Az érintetteknek javasolt tudatosan és megalapozottan élni e jogukkal, szükség esetén jogi szakember segítségét igénybe véve.

A digitális lábnyom kezelése napjainkban alapvető fontosságú kérdéssé vált – a felejtéshez való jog ehhez nélkülözhetetlen eszközt biztosít.

A jelen cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyekben javasoljuk szakképzett ügyvéd felkeresését.