Egyéni vállalkozók adózása 2026-ban – KATA, átalányadó és tételes költségelszámolás

Bevezetés

Az egyéni vállalkozók adózási környezete 2026-ban ismét jelentős változásokon ment keresztül. A jogalkotó célja – a versenyképesség növelése és az adminisztratív terhek csökkentése mellett – az adórendszer átláthatóságának és igazságosságának erősítése volt. Jelen tanulmány célja, hogy rendszerezett áttekintést nyújtson az egyéni vállalkozók rendelkezésére álló adózási formákról, azok előnyeiről és hátrányairól, valamint a választás szempontjairól.

Az elemzés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: KATA tv.), valamint a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) releváns rendelkezéseire épül.

I. A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) 2026-ban

1.1. A KATA hatálya és alanyai

A 2022. szeptember 1-jétől hatályos KATA tv. gyökeresen átalakította a korábbi kisadózói rendszert. 2026-ban a KATA kizárólag az egyéni vállalkozók számára érhető el, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

• Az egyéni vállalkozó kizárólag természetes személyeknek (magánszemélyeknek) nyújt szolgáltatást vagy értékesít terméket.
• Az éves bevétel nem haladja meg a 18 millió forintot.
• Az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban, vagy ha igen, a KATA szerinti tevékenysége ettől független.

A KATA tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a kisadózó havi tételes adója 50 000 forint, amely magában foglalja a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is.

1.2. A KATA korlátai és kizáró okok

A KATA tv. 4. §-a számos kizáró okot határoz meg. Nem választhatja a KATA-t az a vállalkozó, aki:

• bármely bevételét nem természetes személytől szerzi (B2B ügyletek tilalma),
• az adóévben 18 millió forintot meghaladó bevételt ér el (a túllépés esetén a 40%-os különadó fizetési kötelezettség keletkezik),
• a NAV által vezetett nyilvántartás szerint adótartozása áll fenn.

A joggyakorlat szempontjából kiemelendő, hogy a Kúria Kfv.I.35.456/2024/6. számú ítéletében megerősítette: a „természetes személy” fogalmát szűken kell értelmezni, az egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy részére történő számlázás nem minősül magánszemélynek történő értékesítésnek.

1.3. Előnyök és hátrányok

Előnyök:

• Rendkívül egyszerű adminisztráció: nincs könyvvezetési kötelezettség, elegendő a bevételi nyilvántartás.
• Alacsony és kiszámítható adóteher (évi 600 000 Ft).
• Az áfa alanyi mentesség 12 millió forintos határa együtt alkalmazható.

Hátrányok:

• Kizárólag magánszemélyek részére történő értékesítés esetén alkalmazható.
• A társadalombiztosítási ellátások alapja alacsony, ami csökkentett mértékű táppénzre, GYED-re jogosít.
• Nem számolhatók el költségek, így magas költséghányadú tevékenységeknél gazdaságilag hátrányos.

II. Átalányadózás az Szja tv. alapján

2.1. Az átalányadózás szabályai

Az Szja tv. 50–56. §-ai szabályozzák az átalányadózás intézményét. 2026-ban az átalányadózás választásának feltételei az alábbiak:

• Az egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg az évi 36 millió forintot (kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén évi 100 millió forintot).
• A vállalkozó az adóévet megelőző évben is egyéni vállalkozóként tevékenykedett, vagy az adóévben kezdte meg tevékenységét.

Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozó nem a tényleges költségeit számolja el, hanem egy jogszabályban meghatározott költséghányadot alkalmaz, és a fennmaradó rész után fizeti meg a személyi jövedelemadót.

2.2. Költséghányadok 2026-ban

Az Szja tv. 53. §-a szerinti költséghányadok:

Tevékenység típusa	Költséghányad
Kiskereskedelmi tevékenység	90%
Építőipari, mezőgazdasági tevékenység	80%
Ipari, szolgáltatási tevékenység (TESZOR szerinti besorolás alapján meghatározott körben)	80%
Egyéb tevékenységek	40%

Az adó mértéke a bevétel költséghányaddal csökkentett részének 15%-a (Szja tv. 8. §).

2.3. Társadalombiztosítási járulékok átalányadózás esetén

A Tbj. 39. §-a alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a következőképpen alakul 2026-ban:

• Társadalombiztosítási járulék: 18,5% a járulékalap után.
• Szociális hozzájárulási adó: 13% a járulékalap után.

A járulékalap főszabály szerint a minimálbér 100%-a, magasabb végzettséget igénylő tevékenységeknél pedig a garantált bérminimum 100%-a. Fontos szabály, hogy amennyiben az átalányban megállapított jövedelem meghaladja a minimálbért (illetve garantált bérminimumot), akkor a magasabb összeg képezi a járulékalapot.

2026-ban a minimálbér havi 290 800 Ft, a garantált bérminimum havi 348 800 Ft.

III. Tételes költségelszámolás (vállalkozói személyi jövedelemadó)

3.1. A vállalkozói adóalap meghatározása

Az Szja tv. 46–49. §-ai szabályozzák a vállalkozói jövedelem szerinti adózást. Ez a „klasszikus” egyéni vállalkozói adózási forma, amelyben a vállalkozó a ténylegesen felmerült és igazolt költségeit számolhatja el bevételével szemben.

A vállalkozói adóalap kiszámítása:

$$\text{Vállalkozói adóalap} = \text{Bevétel} - \text{Elszámolható költségek} - \text{Értékcsökkenési leírás}$$

3.2. Elszámolható költségek köre

Az Szja tv. 11. számú melléklete részletesen felsorolja az elszámolható költségeket. A legjelentősebbek:

• Anyagköltségek: a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó anyagok, alapanyagok beszerzési ára.
• Személyi jellegű kifizetések: alkalmazottak bére, megbízási díjak.
• Iroda- és üzemeltetési költségek: bérleti díj, közüzemi díjak, internetszolgáltatás.
• Gépjármű-költségek: az Szja tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja szerint, cégautó-adó fizetése mellett vagy útnyilvántartás alapján.
• Értékcsökkenési leírás: tárgyi eszközök és immateriális javak amortizációja az Szja tv. 11. számú melléklet II. fejezete szerint.
• Szakmai továbbképzés költségei.

3.3. Adómértékek

A vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke 2026-ban:

• Vállalkozói adó: a vállalkozói adóalap 9%-a (megegyezik a társasági adó mértékével).
• Vállalkozói osztalékalap utáni adó: a kivett jövedelem után 15% SZJA.
• Szociális hozzájárulási adó: 13% a kivett jövedelem után (évi felső határ: a minimálbér 24-szerese).

3.4. Könyvvezetési kötelezettség

A tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozók az Szja tv. 5. számú melléklete szerint kétféle nyilvántartást választhatnak:

• Bevételi és költségnyilvántartás (pénzforgalmi szemlélet), vagy
• Kettős könyvvitel (az Szja tv. 13. § (1) bekezdése és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint).

IV. Az adózási formák összehasonlítása

4.1. Modellszámítás

Vegyünk egy informatikai tanácsadó egyéni vállalkozót, akinek éves bevétele 15 millió Ft, tényleges költségei 3 millió Ft, és kizárólag magánszemélyeknek dolgozik:

Szempont	KATA	Átalányadó (40%)	Tételes költségelszámolás
Éves bevétel	15 000 000 Ft	15 000 000 Ft	15 000 000 Ft
Adóalap	–	9 000 000 Ft	12 000 000 Ft
SZJA (15%)	–	1 350 000 Ft	1 080 000 Ft (9% + osztalék)
KATA adó	600 000 Ft	–	–
TB + SZOCHO	benne foglaltatik	~1 800 000 Ft	~1 600 000 Ft
Összesen (becsült)	~600 000 Ft	~3 150 000 Ft	~2 680 000 Ft

A modellszámítás egyértelműen mutatja a KATA előnyét alacsony költségű, magánszemélyeket kiszolgáló tevékenységek esetén.

4.2. Döntési szempontok

Az adózási forma megválasztásakor az alábbi tényezőket érdemes mérlegelni:

1. Ügyfélkör összetétele: Ha a vállalkozó cégeknek is számlázna, a KATA nem jöhet szóba.
2. Költségstruktúra: Magas tényleges költségek esetén a tételes elszámolás lehet kedvezőbb.
3. Bevétel nagysága: 18 millió Ft felett a KATA automatikusan kizárt, 36 millió Ft felett az átalányadó sem választható.
4. Társadalombiztosítási ellátások iránti igény: A KATA alacsony TB-alapja mérsékelt ellátásokat eredményez.
5. Adminisztrációs kapacitás: A tételes elszámolás jelentős könyvvezetési és bizonylatolási terhet jelent.

V. Társadalombiztosítási járulékok részletes áttekintése

5.1. KATA alatti TB-ellátás

A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül. Az ellátások alapja azonban csak a minimálbér felének megfelelő összeg (2026-ban havi 145 400 Ft), ami mérsékelt mértékű:

• táppénzt (a Tbj. 42. § szerint),
• csed-et és gyed-et,
• álláskeresési járadékot eredményez.

5.2. Átalányadózó és tételes elszámolást alkalmazó vállalkozók TB-kötelezettsége

A Tbj. 39–41. §-ai értelmében mindkét esetben a tényleges járulékalap (de legalább a minimálbér/garantált bérminimum) után kell teljesíteni a járulékfizetést:

• TB járulék: 18,5% (ebből nyugdíjjárulék 10%, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék 7%, munkaerő-piaci járulék 1,5%).
• Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO): 13%.

VI. Áfa-kötelezettség és az alanyi mentesség

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 188. §-a szerint az alanyi adómentesség választásának felső határa 2026-ban 12 millió forint. Az EU-s kkv-irányelv átültetése nyomán ez a határ várhatóan emelkedni fog a következő években.

Az alanyi mentesség nem jelent áfakörön kívüliséget: az alanyi mentes adóalany áfát nem háríthat át, de levonási joga sincs. Az Áfa tv. 191–193. §-ai szabályozzák a kilépés és a kötelező felső korlát átlépésének jogkövetkezményeit.

VII. Összegzés és gyakorlati javaslatok

Az egyéni vállalkozók 2026. évi adózási környezete differenciált megoldásokat kínál. A helyes adózási forma megválasztása komplex mérlegelést igényel, amelynek során figyelembe kell venni a bevételi struktúrát, az ügyfélkör összetételét, a tényleges költségek mértékét, a társadalombiztosítási igényeket és az adminisztrációs kapacitást.

A jogszabályi környezet dinamikus változása – különösen az EU-s jogharmonizációs kötelezettségek és a digitalizációs elvárások tükrében – indokolttá teszi, hogy az egyéni vállalkozók rendszeresen felülvizsgálják adózási döntéseiket, szükség esetén adószakértő vagy ügyvéd bevonásával.

Jogszabályi hivatkozások:

• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
• 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (KATA tv.)
• 2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról (Tbj.)
• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (Áfa tv.)
• 2000. évi C. törvény a számvitelről (Számv. tv.)

A jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, egyedi jogi tanácsadásnak nem minősül. Konkrét ügyekben kérjük, forduljon szakértő ügyvédhez.