Bicikli, e-roller és elektromos közlekedési eszközök szabályozása

Bevezetés – a mikromobilitás térhódítása és jogi kihívásai

Az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő közlekedési szegmense az úgynevezett mikromobilitás: az elektromos rollerek (e-rollerek), elektromos kerékpárok (pedelec, e-bike), elektromos egykerekűek és egyéb könnyű elektromos közlekedési eszközök tömeges elterjedése alapjaiban változtatta meg a városi közlekedés képét. Ezzel párhuzamosan a jogalkotónak is reagálnia kellett az új kihívásokra.

A közúti közlekedés rendjéről szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) és a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) több alkalommal is módosításra került annak érdekében, hogy az elektromos közlekedési eszközök használata jogilag szabályozott keretek között történjen. Jelen tanulmány a 2026-ban hatályos szabályozás átfogó bemutatását tűzi ki célul.

Az elektromos közlekedési eszközök fogalmi rendszere

Jogszabályi definíciók

A Kkt. 2. § (1) bekezdésének módosított szövege a következő kategóriákat különbözteti meg:

1. Kerékpár: Olyan legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erővel, pedálozással hajtanak. Ide tartozik a legfeljebb 250 W névleges teljesítményű, legfeljebb 25 km/h sebességnél rásegítést nyújtó elektromos motor által segített kerékpár (pedelec) is.

2. Elektromos roller (e-roller): Olyan legfeljebb kétkerekű, elektromos meghajtású jármű, amelynek maximális tervezési sebessége legfeljebb 25 km/h, és névleges teljesítménye nem haladja meg a 500 W-ot.

3. Elektromos közlekedési eszköz: Gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az elektromos rollert, az elektromos egykerekűt, az elektromos gördeszkát és egyéb hasonló eszközöket, amennyiben azok megfelelnek az előírt műszaki feltételeknek.

4. Segédmotoros kerékpár kategóriába tartozó eszközök: Amennyiben az elektromos jármű maximális tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy névleges teljesítménye az 500 W-ot, az már segédmotoros kerékpárnak minősül, és a rá vonatkozó szabályok érvényesek (jogosítvány, biztosítás, forgalmi engedély).

A kategorizálás gyakorlati jelentősége

A jogi besorolás azért kiemelkedő jelentőségű, mert alapvetően meghatározza:

• hol közlekedhet az adott eszközzel a felhasználó,
• milyen felszerelés kötelező,
• szükséges-e vezetői engedély vagy kötelező felelősségbiztosítás,
• milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a balesetre.

Hol közlekedhetünk az egyes eszközökkel?

Kerékpár

A KRESZ 17. §-a és a vonatkozó módosítások szerint a kerékpáros:

• Kerékpárúton köteles közlekedni, ha az adott útszakaszon kerékpárút van kiépítve.
• Kerékpárút hiányában az úttesten, annak jobb szélén haladhat.
• A járdán kerékpárral közlekedni tilos, kivéve a 12. életévét be nem töltött gyermek számára, aki szülői felügyelet mellett a járdát használhatja.
• Egyirányú utcában a kerékpáros – amennyiben azt jelzőtábla engedi – szemben is haladhat.

Elektromos roller (e-roller)

A KRESZ 2024-ben hatályba lépett, majd 2026-ban továbbfejlesztett módosítása az e-rollerekre az alábbi szabályokat állapítja meg:

• Kerékpárúton közlekedhet elsődlegesen.
• Kerékpárút hiányában az úttesten, az úttest jobb szélén haladhat, legfeljebb 50 km/h megengedett sebességű útszakaszon.
• Járdán e-rollerrel közlekedni tilos. A 2025. évi módosítás óta ez a tilalom egyértelmű és szankcionált.
• Gyalogátkelőhelyen az e-rollerről le kell szállni és tolva kell átkelni, vagy a kerékpáros átkelőhelyet kell használni.
• Az e-roller használója köteles jól látható, fényvisszaverő mellényt viselni sötétedés után.

Elektromos egykerekű és egyéb eszközök

Az egyéb elektromos közlekedési eszközökre (egykerekű, elektromos gördeszka) a KRESZ 1/E. § rendelkezései vonatkoznak:

• Kizárólag kerékpárúton vagy gyalog- és kerékpárúton használhatók.
• A járdán és az úttesten való használatuk tilos.
• Maximális megengedett sebességük kerékpárúton 20 km/h.

Kötelező felszerelések

Kerékpár kötelező felszerelése

A KRESZ 59. § (3) bekezdése szerint a kerékpár kötelező felszerelései:

Felszerelés	Részletek
Működőképes fék	Legalább egy, az első és/vagy hátsó keréken ható fék
Csengő vagy kürt	Hangjelző készülék
Első lámpa	Fehér vagy halványsárga fényű, sötétben és rossz látási viszonyok között kötelező
Hátsó lámpa	Piros fényű
Hátsó prizma	Piros színű fényvisszaverő
Első prizma	Fehér színű fényvisszaverő
Küllőprizma vagy fényvisszaverő abroncs	Oldalsó láthatóság biztosítása
Pedálprizma	Sárga fényvisszaverő a pedálon

E-roller kötelező felszerelése

Az e-rollerre vonatkozó műszaki előírásokat a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosítása tartalmazza:

• Működőképes fék (legalább egy mechanikus fék)
• Első fehér és hátsó piros fény (beépített vagy felszerelt)
• Fényvisszaverő elemek az eszköz oldalán és hátulján
• Csengő vagy hangjelző készülék
• A maximális tervezési sebesség nem haladhatja meg a 25 km/h-t

Bírságok és szankciók

Helyszíni bírságok

A 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 224. §-a és a vonatkozó végrehajtási rendeletek alapján:

Szabályszegés	Bírság összege
Járdán való közlekedés e-rollerrel	20 000 – 50 000 Ft
Kötelező felszerelés hiánya (kerékpár)	10 000 – 30 000 Ft
Kötelező felszerelés hiánya (e-roller)	15 000 – 50 000 Ft
Fényvisszaverő mellény hiánya sötétben	10 000 – 30 000 Ft
Ittas állapotban kerékpár/e-roller vezetése	30 000 – 100 000 Ft
Gyalogátkelőhelyen áthajtás e-rollerrel	15 000 – 30 000 Ft
Szabálytalanul átépített e-roller (tuning)	50 000 – 150 000 Ft

Ittas vezetés kerékpáron és e-rolleren

A Kkt. 20. § (1a) bekezdése alapján a kerékpár és az e-roller vezetésére is vonatkozik az alkoholfogyasztás tilalma. A 0,8 g/l véralkohol-szint feletti vezetés szabálysértésnek, a 2,0 g/l feletti bódult állapotban történő közlekedés pedig akár bűncselekménynek minősülhet a Btk. 236. § alapján.

Fontos kiemelni, hogy e-rollerrel ittas állapotban bekövetkezett baleset esetén a gépjármű-felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet, mivel az e-roller nem minősül gépjárműnek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény hatálya alá.

Felelősség baleset esetén

Polgári jogi felelősség

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) felelősségi rendszere az alábbiak szerint alkalmazandó:

Kerékpáros által okozott baleset

A kerékpáros által okozott balesetekre a Ptk. 6:519. §-a szerinti általános kártérítési felelősség szabályai vonatkoznak. A károkozó köteles megtéríteni a károsultnak okozott vagyoni és nem vagyoni kárt (sérelemdíj), amennyiben felróhatóan járt el.

E-roller által okozott baleset

Az e-roller által okozott balesetekre szintén az általános kártérítési felelősség szabályai alkalmazandók. Azonban amennyiben az e-roller teljesítménye vagy sebessége meghaladja a jogszabályi határértékeket (azaz „tuningolt” eszközről van szó), felmerülhet a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség (Ptk. 6:535. §) alkalmazása is, amely objektív, felróhatóságtól független felelősséget jelent.

Megosztott felelősség (közrehatás)

A Ptk. 6:525. § alapján, amennyiben a károsult is vétkes a baleset bekövetkezésében (pl. nem viselt bukósisakot, szabálytalanul kelt át az úttesten), a kártérítés összege a közrehatás arányában csökkentendő. A bírói gyakorlat szerint az e-rolleres baleseteknél a bukósisak hiánya 20-30%-os közrehatásként értékelhető.

Büntetőjogi felelősség

A Btk. vonatkozó tényállásai:

• 235. § – Közúti veszélyeztetés: A kerékpáros vagy e-rolleres is elkövetheti, amennyiben a KRESZ szabályok súlyos megsértésével más(ok) életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki.
• 165. § – Gondatlan veszélyeztetés: Ha a baleset gondatlanságból következik be, és az súlyos testi sérülést eredményez.

Biztosítási kérdések

Kötelező felelősségbiztosítás

A kerékpár és a 25 km/h alatti e-roller nem tartozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy az e-rollerrel okozott kárt a felhasználónak saját vagyonából kell megtérítenie, amennyiben nem rendelkezik önkéntes felelősségbiztosítással.

Önkéntes biztosítási lehetőségek

Több biztosítótársaság is kínál kifejezetten mikromobilitási eszközökre szóló privát felelősségbiztosítást, amely fedezetet nyújthat:

• a más személynek okozott személyi sérülésre,
• a más vagyontárgyában okozott kárra,
• a saját sérülésre (balesetbiztosítás).

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió szabályozási keretei

Az EU 2024/1689. számú rendelete (AI Act) mellett az Európai Bizottság 2025-ben közzétette a mikromobilitási eszközök egységes szabályozására vonatkozó ajánlását, amely a tagállamok számára a következő minimumkövetelményeket fogalmazza meg:

• Maximális tervezési sebesség: 25 km/h
• Kötelező világítás és fényvisszaverő elemek
• Minimális életkor: 14 év (felügyelet nélkül), 12 év (szülői felügyelettel)
• Bukósisak ajánlott, de nem kötelező (tagállami hatáskör)

A francia modell

Franciaországban az e-rollerek szabályozása különösen szigorú: a járdán való közlekedés 135 eurós bírságot von maga után, és a beépített sebességkorlátozó kiiktatása akár 1 500 eurós büntetéssel is sújtható.

Összefoglalás és javaslatok

Az elektromos közlekedési eszközök szabályozása a magyar jogrendben folyamatosan fejlődik. A felhasználóknak az alábbi főbb szabályokat érdemes szem előtt tartaniuk:

1. Ellenőrizze eszköze műszaki megfelelőségét – a maximális sebesség és teljesítmény ne haladja meg a jogszabályi határértékeket.
2. Tartsa be a közlekedési szabályokat – az e-roller nem járda-jármű, hanem az úttesten vagy a kerékpárúton közlekedik.
3. Gondoskodjon megfelelő láthatóságról – sötétben fényvisszaverő mellény és világítás kötelező.
4. Fontolja meg önkéntes felelősségbiztosítás kötését – baleset esetén a kártérítési kötelezettség akár milliós nagyságrendű is lehet.
5. Kerülje az alkoholfogyasztást – még kerékpáron és e-rolleren is tilos ittas állapotban közlekedni.

A mikromobilitás a fenntartható városi közlekedés fontos eleme, de csak akkor töltheti be szerepét, ha valamennyi közlekedési résztvevő – a gyalogostól a gépjárművezetőig – ismeri és betartja az érvényes szabályokat.

---

A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét közlekedési jogi kérdéseivel forduljon ügyvédhez.